Hogyan lehet egy elme ennyire kreatív? Tehetség dolga is, nyilván, de nagy szerepe lehetett karrierjében, hogy Montessori-iskolába járt.
Maria Montessori neve – amellett, hogy az első nő volt, aki diplomát szerzett egy olasz egyetemen – egy forradalmian új pedagógiai módszer megalkotójaként maradt fenn, amelyet először az 1907-ben Róma külvárosában megnyitott Gyermekek Háza nevű óvodájában alkalmazott (olaszul Casa dei Bambini – már a neve is milyen cuki!).
Nem Hundertwasser az egyetlen, akinek a karrierje bizonyítja, hogy a módszer bevált. Montessoris volt mások között Thomas Edison, Mahátma Gandhi, George Clooney, Jeff Bezos, Helen Hunt, Taylor Swift, vagy éppen Beyoncé.
De miben is áll ez a módszer, és mit tanulhatsz belőle Te a kisgyermeked fejlődése szempontjából?
A világot a kis szemek, fülek, kezek fedezik föl
Montessori egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a gyerekek tanulása nem egy külső, rájuk erőltetett folyamat, hanem természetes kíváncsiságból fakadó önálló felfedezés.
A csecsemők és kisgyermekek esetében a világ megismerésének legegyszerűbb módja az érzékelés és a mozgás, mozgatás: látás, hallás, tapintás, markolás, ütögetés, egymásra pakolás, szétszedés, összerakás.
Ezért azok a játékok a legértékesebbek számukra, amelyek ösztönzik az érzékszervi felfedezést és a finommotoros készségek fejlődését.
A babrálás: tanulás
Ezért fontos, hogy a totyogók játékai változatos alakúak és sok színben pompázóak legyenek (mint egy Hundertwasser-épület), mozogjanak az alkotórészeik, legyenek többféle anyagúak és felületűek, és adjanak különböző hangokat.
Szóval izegjenek, mozogjanak, firegjenek, forogjanak, ketyegjenek, kotyogjanak – lehessen velük hosszasan babrálni.
És ez a babrálás nem öncélú – ez számukra az őket körülvevő világ felfedezése.
Mindez sokkal távolabbra mutat, mint gondolnánk.
Több kutatás szerint a Montessori-módszer szerint nevelt gyerekek könnyebben és hamarabb sajátítják el az írás, olvasás és számolás alapjait. De ez sem minden még: a megfelelő 0-2 éves kori játékok révén olyan létfontosságú képességek bontakoznak ki, mint az önállóság, a problémakezelés, a kreatívitás, a találékonyság és a kooperácó – végső soron a társadalomban való érvényesülés.
A játéktól a Nobel-díjig: határtalan lehetőségek
Az idézet Gabriel Garcia Marqueztől, a „Száz év magány“ szerzőjétől származik.
Hogy milyen iskolába járt a szárnyaló fantáziájú, Nobel-díjas író?
Eltaláltad…
(A következő Marquez, Hundertwasser, Taylor Swift vagy George Clooney talán épp a Te gyermeked lesz? Ki tudja? Az első lépésekre most vezetheted, ha választasz az alábbi kínálatból…)
